év alatt
megduplázódott
a bazálsejtes karcinóma és a laphámrák
előfordulása.
-
NE CSAK
A MELANOMÁRA
FIGYELJ!Amit a nem melanoma
típusú bőrdaganatokról
tudnod kell
A LEGGYAKORIBB BŐRDAGANATOK
A bőrrák a leggyakoribb daganatos betegség. A hétköznapokban gyakran hallunk a melanoma nevű, pigmentsejt-eredetű bőrrákról annak agresszivitása miatt. De legalább ilyen fontos megismernünk a gyakori és kevésbé gyakori, mégis veszélyes, egyéb daganatos bőrbetegségeket is.
Közös bennük, hogy 45 éves kor felett jellemzőbb az előfordulásuk. Kialakulásukról leginkább az UV-sugárzás évtizedek alatt felhalmozott károsító hatása tehet. Összefoglaló nevük: nem melanoma típusú bőrdaganatok. Leggyakoribb formájuk a bazálsejtes karcinóma (basalioma) és a laphámrák, de fontos, hogy megismerd a ritkábban előforduló veszélyes betegségeket is.
20
2019-ben 1 millió magyarra mintegy
2 ezer megbetegedés jutott.
MI OKOZZA A BŐRRÁKOT?
A bőrdaganatok 95 százalékáért az UV-sugárzás a felelős. A Nap UV-A és UV-B sugarait leggyakrabban a leégéssel és a bőr öregedésével kapcsolatban emlegetjük, fontos tudnod azonban, hogy az UV-terhelés nem csak az alkalmi, nyári leégés miatt veszélyes.
Az ultraibolya fény bőrsejteket károsító hatása összeadódik és felhalmozódik az évek, évtizedek alatt. Ha fiatalon nem védekeztünk a káros sugarak ellen, 45 éves korunkra gyengülhet a bőrünk természetes immunvédelme. A bőrkárosodások ilyenkor nem regenerálódnak teljesen: hozzájárulnak a bőrsejtek DNS-ének roncsolódásához és a bőrrák kialakulásához.
A BŐRRÁK TÍPUSAI
A nem melanoma típusú bőrdaganatoknak többféle formája is ismert; az ilyen megbetegedések 99 százalékát a bazálsejtes karcinóma (basalioma) és a laphámrák teszi ki. Időben felfedezve mindkét betegség jól kezelhető.
Basalioma
A bazálsejtes karcinoma a bőr felső hámrétegében alakul ki, kezdetben általában lassan növekvő dudor (kiemelkedés). Ez később elszíneződhet vagy kisebesedhet, újra meg újra varasodó és kiújuló sebként, lassan növekvő fekélyként.
- A leggyakoribb bőrrák, amely időben felfedezve jól kezelhető, gyakorlatilag nem képez áttétet.
- Leginkább a napfénynek gyakran kitett bőrfelületeken (az arcon és a törzsön) fordul elő, de máshol is megjelenhet.
- Az első elváltozásokat gyakran keverik össze ekcémával vagy hétköznapi sebesedéssel.
- Legnagyobb kockázata, ha nem vesszük komolyan, és nem fordulunk miatta szakorvoshoz. Helyi roncsoló hatása nagy kárt tehet akár a bőrben, akár a környező szövetekben (például izom, porc, csont).
- Helyi roncsoló hatása nagy kárt tehet akár a bőrben.
- Jellemzően 40 éves kor felett jelentkezik.
Laphámrák
A basaliománál ritkábban előforduló, de szintén gyakori daganatos bőrbetegség. Általában fájdalommentes csomóként jelentkezik a bőrön. Idővel elszíneződhet vagy kisebesedhet, vaskos hámréteg jelenhet meg rajta. Szabad szemmel néha nehéz megkülönböztetni a basaliomától. Ez a ráktípus gyorsan fejlődik, és akár cseresznyeméretűvé nőhet néhány hét alatt is.
- A laphámrákos megbetegedések az összes bőrdaganattípus ötödét teszik ki.
- A basaliománál agresszívabb ráktípus, amely áttéteket is képezhet. Ennek esélye annál nagyobb, minél később történik meg a diagnózis, és kezdik el a hatékony terápiát.
- A fénynek kitett testtájakon a leggyakoribb.
- Kialakulásának előjele lehet a hámló, vöröses folt a bőrön (szoláris keratózis).
- Főként azoknál fordul elő, akiknek a bőrét sok UV-sugárzás érte.
MERKEL-SEJTES KARCINÓMA
Ritka, de veszélyes daganatos betegség. A speciális Merkel-sejtekből indul ki, általában az UV-sugárzás tartós, károsító hatását követően. Jellemzően 60 éves kor után jelentkezik: a bőrből kiemelkedő csomóként mint lilás-vöröses vagy rózsaszín árnyalatú dudor. Ez gyorsan nő, és néhány hónap után több centiméteres nagyságot is elérhet.
Mit kell tudnom róla?
- 300-500 ezer emberre jut egy Merkel-sejtes karcinómamegbetegedés.
- A gyenge immunrendszer jelentősen fokozza a rák kialakulásának kockázatát.
- Leggyakrabban 60-70 éves korban jelentkezik a végtagokon, a fejbőrön és a nyaki régióban.
- Mivel jól látható bőrrégiókban jelenik meg, könnyű észrevenni az elváltozást, és ajánlott mihamarabb bőrgyógyászhoz fordulni vele.
- A daganat gyorsan és láthatóan nő, amit a bőr felső hámrétege nem képes követni, ezért fekélyesedést, vérzést okozhat.
- Könnyen ad áttéteket a nyirokrendszeren keresztül.
KAPOSI-SZARKÓMA
Nem a bőr látható, felső rétegében, hanem a kötőszövetben kialakuló daganattípus, amit a hajszálerek és a kötőszöveti sejtek rosszindulatú elváltozása okoz. Jellemzően a humán herpeszvírus fertőzés váltja ki, és főként az idősebb férfiak bőrdaganatos megbetegedése.
Mit kell tudnom róla?
- A humán herpeszvírus (HHV-8) fertőzés következtében alakulhat ki, főként legyengült immunrendszer esetén.
- Leggyakrabban a lábfejen, lábszárakon megjelenő, egyéb panaszt nem okozó barnásvörös vagy kékeslila kis foltok jelzik a betegséget.
- Ezek növekedhetnek, és fájdalmas, egybefüggő, gyulladt területeket hozhatnak létre.
- A betegség a belső szervekben és a száj nyálkahártyáján is megjelenhet. Ez utóbbi általában fogászati ellátáskor derül ki.
NAPFÉNY OKOZTA KERATÓZIS
A keratózist rákmegelőző állapotnak tartják, amit tartós, erős napfénynek való kitettség idézhet elő. Többféle probléma összefoglaló neve, amely a pikkelyes, elsötétedett, hámló, nehezen gyógyuló bőrelváltozásokat jelöli. Elsődleges kockázati faktora a bőr fokozott UV-terhelése.
Mit kell tudnom róla?
- A keratózis a bőr normális sejtjeinek reakciója az erős UV-sugárzásra.
- A bőr elszíneződhet, elvörösödhet, foltokban megvastagodhat; ez elsősorban az arcon, a kézfejen, az orron és a homlokon jellemző.
- A világos bőrszín, a szabadban végzett munka növeli a kockázatát.
- Önmagában nem veszélyes, de ha kifekélyesedik, megvastagszik az érintett bőrfelület, 10-15%-ban laphámsejtes bőrrákká, kisebb eséllyel basaliomává vagy melanomává alakulhat át.
- A bőr nehezen gyógyuló elváltozásait – megelőzési céllal – sok esetben orvosi javaslatra eltávolítják.
FAGGYÚMIRIGYBŐL KIINDULÓ BŐRRÁK
Nagyon ritka, de nagyon agresszív bőrdaganat, amelynek megjelenési gyakorisága évtizedek óta növekszik. A valószínűsége, elsősorban a nőknél, a kor előrehaladtával emelkedik. Bár a bőr valamennyi faggyúmirigyében megjelenhet, a leggyakrabban felső szemhéjon azonosítják a daganatot.
Mit kell tudnom róla?
- A nőket kétszer olyan gyakran érinti, mint a férfiakat, és leginkább 80 éves kor felett jelentkezik.
- A test bármely faggyúmirigyéből kiindulhat, de a legjellemzőbb formája a felső szemhéjon megjelenő apró, fájdalommentes csomó, amelyre esetenként halványsárga elszíneződés hívja fel a figyelmet.
- Átterjedhet a test más területeire, és megjelenhet a nyirokcsomókban, a tüdőben, a májban és a csontokban is.
- Ritka, de megjelenése után agresszív daganattípus, ami gyors diagnózist és felkészült szakorvosi ellátást igényel.
Akár növekvő dudort, akár nem gyógyuló sebhelyeket találsz a testeden vagy arcbőrödön, mindenképpen fordulj bőrgyógyászhoz! Ezzel nagyban hozzájárulhatsz az időben elkezdett hatékony terápiához, és gyógyulásod után csökkented a rák kiújulásának kockázatát. Ha idősebb hozzátartozóidnál tapasztalsz ilyen tüneteket, segítsd őket tanáccsal, és/vagy kísérd el őket szakorvosi vizsgálatra!
A melanomáról szeretnél többet megtudni?
Kattints!KIKET ÉRINT?
A bőrrák nem válogat. A statisztikák szerint 50 éves kor felett minden 5. ember megtapasztalja valamelyik típusát. Kialakulásának esélye sokkal nagyobb azonban, ha rendszeresen és hosszú ideig UV-sugárzás éri a bőrt természetes (napfény) vagy mesterséges (szolárium) formában. Az UV-sugárzás mértéke nem évszakfüggő, ezért a kockázatok a bőrt érő közvetlen napfény mennyiségével együtt nőnek. Fokozott rizikót jelent a világos bőrtípus és a genetikai hajlam is.
Fokozottan veszélyeztetettek az immunrendszeri és vérképzőszervi betegségekben érintettek (AIDS, limfóma, leukémia, autoimmun betegségek) és a szervtranszplantáció (pl. veseátültetés) miatt az immunrendszert gyengítő kezelésben részesülők.
Kockázatot növelő tényezők
világos bőrtípus, genetikai hajlam
fényvédelem nélkül a szabadban végzett rendszeres munka
fényvédelem nélkül a szabadban végzett rendszeres sport vagy egyéb hobbi
tartós vagy gyakori napozás
szoláriumhasználat
bizonyos betegségek és gyógyszerek: autoimmun és vérképzőszervi betegségek, szervátültetés miatt szedett gyógyszerek
A fényvédelem nélküli gyakori UV-terhelés gyermekkorban
Hogyan vigyázzunk a gyermekekre?
Bár a nem melanoma típusú bőrrákok jellemzően 40 éves kor felett jelentkeznek, kialakulásukra az évtizedek alatt felhalmozódó UV-terhelés játssza a legfontosabb szerepet. Fontos tudni, hogy az életünk során minket érő UV-sugárzás 50 százaléka fiatalkorban, jellemzően 20 éves kor alatt terheli a bőrünket.
A gyermekek jóval többször és idejük nagyobb részében tartózkodnak szabad levegőn, mint a felnőttek. Szervezetük még fejlődésben van, ezért a különböző károsító tényezők elleni védelmük is gyengébb. Ezért rendkívül fontos, hogy szülőként és hozzátartozóként mi ügyeljünk a biztonságukra.
- Délelőtt 11 óra és délután 4 óra között ne engedjük a gyerekeket a tűző nyári napra.
- Mindig gondoskodjunk megfelelő fényvédő készítményről a kicsiknek is.
- Adjunk a gyerekekre sapkát, sőt UV-védelmet adó szemüveget, napszemüveget is.
- Keressünk a ruházati üzletekben UPF jelzéssel ellátott, UV-szűrős nyári ruházatot. A minimálisan ajánlott UPF 30-as minősítés azt jelenti, hogy a textília képes az UV-sugarak 97 százalékának kiszűrésére. A maximális, UPF 50+ jelzésű ruhák a káros napsugarak 98 százalékát blokkolják.
Mit tegyél?
Ismerd meg az UV-sugárzás elleni védekezés legfontosabb szabályait! Védd a kockázatoktól magadat és a család apraját-nagyját. Figyeld a családban gyermekeid és idősebb szeretteid bőrét. Javasolj nekik bőrgyógyászati vizsgálatot, vagy kísérd el őket szakorvosi ellenőrzésre! Rendszeres önellenőrzéssel csökkentheted a bőrrák kialakulásának kockázatát. Ha furcsa bőrelváltozásokat tapasztalsz, vagy a bőrrák tüneteit véled felfedezni, fordulj bőrgyógyászhoz. Az időben diagnosztizált betegség jó eséllyel sikeresen kezelhető.
A BASALIOMA ÉS A LAPHÁMRÁK KEZELÉSE
Az időben felfedezett nem melanoma típusú daganatok általában egyszerű sebészi technikával eltávolíthatók. Bizonyos esetekben egyéb roncsoló kezelések (pl. fagyasztás folyékony nitrogénnel, krémek, fotodinámiás terápia) is szóba jönnek. Az előrehaladott, elhanyagolt rákbetegség a bonyolultabb sebészi megoldások mellett azonban szükségessé teheti az infúzióban vagy tablettában adott gyógyszeres kezelést (immunterápia, célzott terápia), a sugárterápiát és ritkán a kemoterápiát is.
FÉNYVÉDELEM – HOGYAN CSINÁLD?
Bár az UV-sugárzás elleni védelemről számos forrásból tájékozódhatsz, néhány alapszabályt betartva nagyságrendekkel csökkentheted az UV-terhelés miatt kialakuló bőrdaganatok esélyét.
Viselj a teljes bőrfelületet takaró, melegben szellős ruházatot.
Viselj kalapot vagy az arcot és a szemet is árnyékoló sapkát
Tartós szabadtéri tartózkodás esetén használj magas faktorszámú napvédő készítményt.
11 és 15 óra között ne feküdj ki a napra, sőt mindig keress árnyékot!
Kerüld a szolárium használatát!
Kétóránként vagy fürdőzést követően kend be újra a közvetlen napsütésnek kitett testrészeket.
Ez a weboldal a Magyar Dermatológiai Társulat támogatásával jött létre. A magyar bőrgyógyászok szakmai közösségeként működő szervezet a gyógyításon túl kiemelt feladatának tekinti az életminőség javítását, a gyakran előforduló bőrbetegségekkel kapcsolatos szakmai felvilágosító munkát és a betegségekben érintettek tájékoztatását.