év alatt
megduplázódott
a bazálsejtes karcinóma és a laphámrák
előfordulása.
-
Basalioma
és laphámrákAmit a leggyakoribb
bőrdaganatokról
tudnod kell
BŐRRÁK, DE NEM MELANOMA
A bőrrák a leggyakoribb daganatos betegség. A hétköznapokban gyakran hallhatunk a melanoma nevű, pigmentsejt-eredetű bőrrákról annak agresszivitása miatt. Legalább ilyen fontos megismernünk a rendkívül gyakori egyéb daganatos bőrbetegségeket is. Közös bennük, hogy 45 éves kor felett jellemzőbb az előfordulásuk. Kialakulásokról leginkább az UV-sugárzás évtizedek alatt felhalmozott károsító hatása tehet. Összefoglaló nevük: nem melanoma típusú bőrdaganatok. Leggyakoribb formájuk a bazálsejtes karcinóma (basalioma) és a laphámrák.
20
2019-ben 1 millió magyarra mintegy
2 ezer megbetegedés jutott.
MI OKOZZA A BŐRRÁKOT?
A bőrdaganatok 95 százalékáért az UV-sugárzás a felelős. A Nap UV-A és UV-B sugarait leggyakrabban a leégéssel és a bőr öregedésével kapcsolatban emlegetjük, fontos tudnod azonban, hogy az UV-terhelés nem csak az alkalmi, nyári leégés miatt veszélyes.
Az ultraibolya fény bőrsejteket károsító hatása összeadódik és felhalmozódik az évek, évtizedek alatt. Ha fiatalon nem védekeztünk a káros sugarak ellen, 45 éves korunkra gyengülhet a bőrünk természetes immunvédelme. A bőrkárosodások ilyenkor nem regenerálódnak teljesen: hozzájárulnak a bőrsejtek DNS-ének roncsolódásához és a bőrrák kialakulásához.
A BŐRRÁK TÍPUSAI
A nem melanoma típusú bőrdaganatoknak többféle formája is ismert; az ilyen megbetegedések 99 százalékát a bazálsejtes karcinóma (basalioma) és a laphámrák teszi ki. Időben felfedezve mindkét betegség jól kezelhető.
Basalioma
A bazálsejtes karcinóma a bőr felső hámrétegében alakul ki, kezdetben általában lassan növekvő dudor (kiemelkedés). Ez később elszíneződhet vagy kisebesedhet, újra meg újra varasodó és kiújuló sebként, lassan növekvő fekélyként.
- A leggyakoribb bőrrák, amely időben felfedezve jól kezelhető, gyakorlatilag nem képez áttétet.
- Leginkább a napfénynek gyakran kitett bőrfelületeken (az arcon és a törzsön) fordul elő, de máshol is megjelenhet.
- Az első elváltozásokat gyakran keverik össze ekcémával vagy hétköznapi sebesedéssel.
- Legnagyobb kockázata, ha nem vesszük komolyan, és nem fordulunk miatta szakorvoshoz. Helyi roncsoló hatása nagy kárt tehet akár a bőrben, akár a környező szövetekben (például izom, porc, csont).
- Helyi roncsoló hatása nagy kárt tehet akár a bőrben.
- Jellemzően 40 éves kor felett jelentkezik.
Laphámrák
A basaliománál ritkábban előforduló, de szintén gyakori daganatos bőrbetegség. Általában fájdalommentes csomóként jelentkezik a bőrön. Idővel elszíneződhet vagy kisebesedhet, vaskos hámréteg jelenhet meg rajta. Szabad szemmel néha nehéz megkülönböztetni a basaliomától. Ez a ráktípus gyorsan fejlődik, és akár cseresznyeméretűvé nőhet néhány hét alatt is.
- A laphámrákos megbetegedések az összes bőrdaganattípus ötödét teszik ki.
- A basaliománál agresszívabb ráktípus, amely áttéteket is képezhet. Ennek esélye annál nagyobb, minél később történik meg a diagnózis, és kezdik el a hatékony terápiát.
- A fénynek kitett testtájakon a leggyakoribb.
- Kialakulásának előjele lehet a hámló, vöröses folt a bőrön (szoláris keratózis).
- Főként azoknál fordul elő, akiknek a bőrét sok UV-sugárzás érte.
Akár növekvő dudort, akár nem gyógyuló sebeket találsz a testeden vagy arcbőrödön, mindenképpen fordulj bőrgyógyászhoz! Ezzel nagyban hozzájárulhatsz az időben elkezdett hatékony terápiához, és gyógyulásod után csökkented a rák kiújulásának kockázatát. Ha idősebb hozzátartozóidnál tapasztalsz ilyen tüneteket, segítsd őket tanáccsal, és/vagy kísérd el őket szakorvosi vizsgálatra!
A melanomáról szeretnél többet megtudni?
Kattints!KIKET ÉRINT?
A bőrrák nem válogat. A statisztikák szerint 50 éves kor felett minden 5. ember megtapasztalja valamelyik típusát. Kialakulásának esélye sokkal nagyobb azonban, ha rendszeresen és hosszú ideig UV-sugárzás éri a bőrt természetes (napfény) vagy mesterséges (szolárium) formában. Az UV-sugárzás mértéke nem évszakfüggő, ezért a kockázatok a bőrt érő közvetlen napfény mennyiségével együtt nőnek. Fokozott rizikót jelent a világos bőrtípus és a genetikai hajlam is.
Fokozottan veszélyeztetettek az immunrendszeri és vérképzőszervi betegségekben érintettek (AIDS, limfóma, leukémia, autoimmun betegségek) és a szervtranszplantáció (pl. veseátültetés) miatt az immunrendszert gyengítő kezelésben részesülők.
Kockázatot növelő tényezők
világos bőrtípus, genetikai hajlam
fényvédelem nélkül a szabadban végzett rendszeres munka
fényvédelem nélkül a szabadban végzett rendszeres sport vagy egyéb hobbi
tartós vagy gyakori napozás
szoláriumhasználat
bizonyos betegségek és gyógyszerek: autoimmun és vérképzőszervi betegségek, szervátültetés miatt szedett gyógyszerek
Mit tegyél?
Ismerd meg az UV-sugárzás elleni védekezés legfontosabb szabályait! Védd a kockázatoktól magadat és a család apraját-nagyját. Figyeld a családban gyermekeid és idősebb szeretteid bőrét. Javasolj nekik bőrgyógyászati vizsgálatot, vagy kísérd el őket szakorvosi ellenőrzésre! Rendszeres önellenőrzéssel csökkentheted a bőrrák kialakulásának kockázatát. Ha furcsa bőrelváltozásokat tapasztalsz, vagy a bőrrák tüneteit véled felfedezni, fordulj bőrgyógyászhoz. Az időben diagnosztizált betegség jó eséllyel sikeresen kezelhető.
A BASALIOMA ÉS A LAPHÁMRÁK KEZELÉSE
Az időben felfedezett nem melanoma típusú daganatok általában egyszerű sebészi technikával eltávolíthatók. Bizonyos esetekben egyéb roncsoló kezelések (pl. fagyasztás folyékony nitrogénnel, krémek, fotodinámiás terápia) is szóba jönnek. Az előrehaladott, elhanyagolt rákbetegség a bonyolultabb sebészi megoldások mellett azonban szükségessé teheti az infúzióban vagy tablettában adott gyógyszeres kezelést (immunterápia, célzott terápia), a sugárterápiát és ritkán a kemoterápiát is.
FÉNYVÉDELEM – HOGYAN CSINÁLD?
Bár az UV-sugárzás elleni védelemről számos forrásból tájékozódhatsz, néhány alapszabályt betartva nagyságrendekkel csökkentheted az UV-terhelés miatt kialakuló bőrdaganatok esélyét.
Viselj a teljes bőrfelületet takaró, melegben szellős ruházatot.
Viselj kalapot vagy az arcot és a szemet is árnyékoló sapkát
Tartós szabadtéri tartózkodás esetén használj magas faktorszámú napvédő készítményt.
11 és 15 óra között ne feküdj ki a napra, sőt mindig keress árnyékot!
Kerüld a szolárium használatát!
Kétóránként vagy fürdőzést követően kend be újra a közvetlen napsütésnek kitett testrészeket.
Ez a weboldal a Magyar Dermatológiai Társulat támogatásával jött létre. A magyar bőrgyógyászok szakmai közösségeként működő szervezet a gyógyításon túl kiemelt feladatának tekinti az életminőség javítását, a gyakran előforduló bőrbetegségekkel kapcsolatos szakmai felvilágosító munkát és a betegségekben érintettek tájékoztatását.